RÖVID TÖRTÉNET:
A longobárdok történetírója, Pál deák a gepidáknak tulajdonítja Eger várának elsõ építkezéseit, akik 526-ban foglalták el egész Pannóniát, a vár a királyuké volt. Soós Elelemér szerint a vár építõanyaga kõ volt, és az építkezésnél mészhabarcsot is használtak. A gepidákat Baján Khagán vezetésével az avarok igázták le, akik valószínû, hogy a várat földvárrá alakították át.
A honfoglaláskor Arnulf német császár Szvatopluk ellen Árpádtól kért segítséget, aki a Mátra alatti táborból nagyszámú sereget küldött Huba, Szoárd, Kadocsa és Bors vezérek vezetésével, míg maga az önként meghódolt Eger várát foglalta el.
Az ismeretlen körülmények között elpusztult és sokáig romokban heverõ várat ma már meg nem állapítható idõben újjáépítették. Az új s nagyobb vár udvara téglalap alaprajzú, és mintegy 300x150 m nagyságú lehetett. A tulajdonképpeni erõsséget az Almagyar tetejére építették Sánc néven, fûrész alakban 6 m magas és 2 m vastag kõfalakkal, a nyugati oldalon egyetlen kapuval.
István király 1001-1010 között megalapította Szent János tiszteletére az egri püspökséget. A székesegyház építkezéseit a hagyomány szerint maga a király irányította a szomszédos Királyszék nevû dombról. Az építkezést 10-11 év alatt fejezték be, miközben a várost is fallal vették körül. Soós szerint e vár keleti oldalán felvonóhíddal ellátott kaput nyitottak, és innen mély árkon átvezetõ hidon lehetett az Almagyarra jutni. Ez idõben vésték a sziklába a kb. 75 m mély, 2,5 m átmérõjû kutat. A Sáncban is folytak építkezések, ahol az õrség számára épültek lakóhelyiséget.
Ez az építkezés 1047-ig tartott, amikor a fellázadt nép Vata vezetésével a még befejezetlen várat megrongálta. A hadi célokra még meg nem felelõ várat 1241-ben a tatárok elfoglalták és a várossal együtt lerombolták.
Egyes kutatók szerint azonban Egernek a tatárjárás elõtt nem volt vára és várszerûen sem lehetett a város megerõsítve. Ezt látszik alátámasztani Rogerius kanonok levele is, melyben csak a város pusztulásáról számol be, de várat nem említ.
A tatárok elvonulás után IV. Béla 1248-ban adott engedélyt Lambert püspöknek a vár felépítésére, 1261 körül már elkészült, de IV. László király kedvelt kunjai 1271-ben feldúlták.
A királyi várból valószínüleg 1275-ben lett püspöki vár, amely mindaddig romokban hevert, amíg Telegdhy Csanád püspök annak helyreállítását Meg nem kezdte, illetve II. Miklós püspök be nem fejezte. Ez utóbbi 1300-1350 között építette fel az Ókapu feletti róla elnevezett Miklós tornyot.
A várról az elsõ okleveles adatunk 1363-ból van, amikor egy birtoküggyel kapcsolatban szerepel mint püspöki vár, majd 1379-bõl, amikor "Szent János evangelista várának" nevezik, míg várnagyát elsõ ízben egy 1424-ben kelt oklevél Sebestyén néven említi.