A Korona üzletház meséje. A telken már 1595-ben vendégfogadó állt, melyet Vörös ökörnek neveztek és amely feltehetőleg az 1676-os tűzvészben leégett. Újjáépítése után 1688-ban török követség is megszállt benne, majd 1705-ben, mikor Vak Bottyán ágyútűz alá vette Sopront, az épület ismét elhamvadt. 1778-ban építették fel ismét, később rövid ideig Széchenyi Ferenc is a tulajdonosai közt volt, ám ő 1801-ben eladta, majd egy újabb tulajdonosváltás után 1833-ban létesült benne a Magyar király fogadó.1840-ben Liszt Ferenc is a szállóvendégek közt volt, sőt 1846-ban ismét visszaért a Magyar Királyba,amikoris a fiatal zenekedvelők nagy számban látogattak el a fogadóba. Amikor Liszt megtudta, hogy a szomszédságában fiatal hölgyek is laknak, mindenkit a szobájába invitált és ott adott nekik rögtönzött koncertet. 1840-ben született a Magyar Király csaposának később világhírűvé vált fia, Agneli Henrik, akinek rajztehetségét a fogadó egyik vendége fedezte fel.A legenda szerint a később híressé vált művész édesanyja olyan gyönyörű asszony volt, hogy maga Széchenyi István is ellátogatott a fogadóba, hogy láthassa, de mint naplójában írja a "magyar királynét" nem láthatta. 1884-ben a Magyar Királynak újabb neves vendége volt, Ferenc József szállt meg itt. A Magyar Király fénye elhalványult a később mellé épült Pannónia szálló mellett, tündöklése így véget ért. Udvarán, egy használaton kívüli istállóban létesítették 1910-ben a Várkerület Kino-t, majd az egykori kávéház helyén drogéria nyílt, a szálló pedig egybeolvadt a Pannóniával. A háború után pártház működött az épületben, de itt volt siketnéma asztalosok ipari iskolája is.(Forrás:Csatkai Endre:A soproni vendégfogadók a 16/19.században-Soproni Szemle, 1966//3;Kép:Soproni Szemle,1939/5-6)
forrás:Sopron anno