Szent Orsolya iskola története 1.rész
A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben Brescia városában. A rend 1544-ben kapott pápai megerősítést. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt.
Soproni letelepedésük előtt már 6 magyarországi városban tartottak fenn iskolákat. A legrégebbi a pozsonyi volt (1676). A soproni alapító, egy bécsi jótevő asszony, özv. Niggelné Gangl Mária 1731-ben jelentette be alapítási szándékát, amely végül csak 1746-ban realizálódott, Zichy Ferenc püspöksége idején. Az alapítólevelet Mária Terézia hagyta jóvá 1746. július 8-án.
Niggelné már 1745.október 30-án szerződést kötött Schram Lukács soproni polgárral az Orsolya tér 2. számú ház megvételéről.
1747. május 16-án Győrből érkezett M. Stadler Ignácia fejedelemasszony és három nővér. Feladatuk egy templom építése és az iskola létrehozása volt. Hamarosan felépült a 3 oltáros fatornyú templom és megkezdődött a tanítás Sopron harmadik iskolájában, az orsolyitáknál.
Külső elemi iskola (1747-1948): a városból bejáró lánytanulók számára. Ingyenes.
Belső elemi iskola (1747-1948): bentlakó vidéki diákok számára térítéssel.
Mindkét iskola kezdetben kétosztályos volt.
Az oktatás német nyelven folyt.
Tantárgyak: hittan, írás, olvasás, számolás, kézimunka, rajz; a belső elemiben még magyar, francia, ének.
1843-ban felállítják a harmadik osztályokat - fogalmazás és latin tantárgyakkal. Akik latint tanultak, a 3. osztály után középiskolába mehettek.
1858: mindkét iskola négy osztályos lesz.
1875: hatosztályos képzés.
Ipariskola (1851): varrás, festés, kézimunka, iparművészet.
Vasárnapi iskola (1850-es évek): Vallás, erkölcsi nevelés, jellemformálás (ima, ének)
Elemi tanítóképző (1868-1948)
Polgári iskolai tanítóképző (1894-1926)
Mindkettőben a 14. évüket betöltött leánytanulók iratkozhattak be, ha tanulmányi eredményeik, a felvételi vizsgateljesítményük megfelelt, ill. a különbözeti vizsgákat letették.
Az elemi tanítóképzőben nagy hangsúlyt fektettek a zenei műveltségre és a pedagógiai gyakorlat megszerzésére (4 éves képzés)
A polgáriban a képzés 3 évig tartott, kezdetben magyar-történelem és matematika-természettan, később megnyílt a női kézimunka szakcsoport.
A polgári leányiskola (1882-1948): négyosztályú iskola volt, ahová a négyosztályos elemi után léptek a jelöltek. A nevelési célkitűzések között a gyakorlati hitélet elmélyítése és a szilárd, erkölcsös leányjellem kialakítása állt az első helyen.