Gobbi Hilda nagyon eredeti személyiség volt, és megszállottan szerette a szakmáját. A halála előtt volt egy furcsa kívánsága: ne koporsóba, hanem vasládába temessék, és a hamvai mellé tegyenek egy marék füvet, egy lópatkót és az öt világvallás jelképét (plusz egyes források szerint a lerombolt Nemzeti Színház egy tégláját is). Hitt a reinkarnációban, a fűmagot azért kérte, mert úgy gondolta, ha újjászületik, fű lesz: „El lehet taposni, de újra kihajt”. A patkót a szerencse miatt, az öt világvallás jelképét pedig a megbékélés eszméjében kérte, de egy színházi anekdota szerint azért is, „Mert sosem lehet tudni”… Végrendeletében megalapította az epizódszerepeket alakító színművészek jutalmazására az Aase-díjat, ezt évente két női és két férfi színész veheti át, a rászoruló idős színészek részére pedig támogató alapot hozott létre. Mindenkin segíteni akart…

Szigeti Hajni írása

A már fiatalon tehetségével kitűnő Gobbi Hilda legnépszerűbb szerepeinek egyike Szabó néni volt, a rádióban hetente jelentkező Szabó család című sorozatban. Nevéhez fontos intézmények alapítása fűződik a Bajor Gizi Emlékmúzeum, a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari- és az Ódry Árpád Színészotthon is. Sokoldalú művész volt: színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Rendkívüli humora, karikírozó képessége számos felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen és rádióban egyaránt. Tiszteletére 2001-ben a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK megalapította a Gobbi Hilda-díjat.