Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Azaz ha Katalin napján nedves az időjárás, karácsonykor fagyni fog és fordítva. A Katalin-napi fagy azt jelzi, hogy karácsonykor enyhe, nedves lesz az időjárás. S csakugyan, az előrejelzések is azt mutatják.
A népköltészetben is, közmondásainkban, szólásainkban is gyakori a Katalin név. Gyakran az okos, talpraesett, táncos lábú lányokat nevezik Katónak, Katicának, aminek egyik oka Alexandriai Szent Katalin legendájában kereshető. A magyar mesék Okos Katája nem vitázik tudósokkal, de leleményességben, furfangban túljár a király eszén is, és végül nagy vagyonra tesz szert, vagy egyenesen a király felesége lesz.

Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház tekintette patrónájának.

Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, legcsapadékosabb. Ilyenkor már csak az utolsó termények betakarítása van hátra a szántóföldekről, a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek már csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak. A hónap végével a báli szezon is lassan beköszönt, s az első hó is ekkor leesni.
Az otthon ülő lányok Katalin napjához férjjósló hiedelmeket és praktikákat társítottak. Gyümölcsfaágat állítottak vízbe, és ha az karácsonyra kihajtott, közel volt számukra a férjhez menés. Másutt piros almába haraptak, és karácsonyig mindennap haraptak belőle egy kicsit, de az almának karácsonyig ki kellett tartania. Akkor megtudták, hogy jövendőbelijüknek olyan neve lesz, mint az első férfinak, akivel az alma elfogyasztása után találkoznak. A fiúk viszont böjtöltek ezen a napon, mert akkor álmukban megláthatták jövendőbelijüket.
Számos vidéken dologtiltó nap volt a mai. Katalinkor elődeink nem sütöttek kenyeret, nem őröltek a malmok, és nem is szántottak. A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

forrás:Szeretlek Magyarország