Június 8.
Medárd napja, ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon.
Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
Szent Medárd (456 körül – 545. június 8.) nemesi családban született a pikárdiai Salency-ben. Apja a frank Nectardus, anyja a gall-római Protagia volt. Már gyermekkorában kitűnt intelligenciájával és a vallás iránti érdeklődésével. Tanulmányait Saint Quentin, Vermand és Tournai városokban végezte. Mindössze 33 éves volt, amikor püspökké szentelték. Élete során nagy köztiszteletnek örvendett, emlékét ma is őrzik Észak-Franciaországban.

Ő alapította az első keresztény rózsaünnepet 530-ban Salency-ban, melyen erényjutalmat osztottak. Az ünnepi ceremónián a falu legszófogadóbb és legfedhetetlenebb erkölcsű leánygyermekét 12 fiú és 12 leány kísérte a templomba, ahol rózsakoszorúval koronázták meg, és pénzjutalomban részesült. Medárd megérte az örömet, hogy a salency-i egyházban saját nővérének nyújthatta át e virágkoszorút.
Szent Medárd már életében számos legenda hősévé vált. Az egyik szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Egy másik történet arról szól, hogy ifjúkorában apja legkedvesebb lovát egy parasztnak ajándékozta, aki elvesztette a sajátját. Ezt követően hirtelen zuhogó eső kezdődött, és miközben mindenki borig ázott, egyedül ő maradt száraz, ugyanis a feje fölött egy sas jelent meg, és kiterjesztett szárnyaival megóvta az esőtől.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi: Medárd napjához azt jegyezték be a XVI. században, hogy parasztok megfigyelés szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. S fordítva: ha nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság következik. A negyven bibliai szent szám. Mondabeli magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szentéletű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyven napos eső vette kezdetét, elmosva őket.