A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság értelmezése szerint a Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által is elismert érdemek tulajdoníthatóak számára. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hírnevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat.
A kegyeleti jellegű védettség egy jogi konstrukcióval megvalósított védettséget jelent. Minden temetési hely esetében érvényesül a rendelkezési jog időbeli megkötöttsége, mely sírhely esetén 25 év, sírbolt esetén megállapodástól függően 60 vagy 100 év, urnafülke és urnasírhely esetén 10 év, végezetül urnasírbolt esetén megállapodástól függően 20-60 év. Ily módon a rendelkezési jog időtartamának lejártát követően a sírokat újraváltatlanság esetén a felszámolás veszélye fenyegeti. A közösségi kegyelet tárgyát képezően Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított temetési hely kegyeleti védettsége a rendelkezési jog időtartamát ellentételezi, s azt jelenti, hogy „a nemzeti sírkert fennállásáig nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át a benne található temetési helyek.”

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság azáltal, hogy egy sírt a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánít, jogosultságot kap a rendelkezési jog gyakorlására. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására – ide számítva a sírnyitáshoz való hozzájárulást is –, valamint síremlék, sírjel állítására – értve ez alatt sírbolt építését is –, megváltoztatására, áthelyezésére és lebontására, illetőleg mindezek gondozására terjed ki. Rendkívül fontos az, miszerint a Nemzeti Sírkert részét képező síremlékkel, sírjellel kapcsolatos mindennemű módosítás kizárólag külön jogszabályi rendelkezés szerint, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hozzájárulásával történhet, úgy, hogy a módosításra irányuló kérelmet a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) útján kell benyújtani.