Sarród falu Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertő és a Hanság között található.

Történetét a Fertő-tó és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kőkorszak óta lakottak voltak. A honfoglalás után a magyarok, valamint a később a vidékre betelepült besenyők alapította település szerves részét képezte az ország védelmét ellátó gyepűrendszernek. Első írásos említése 1313-ból származik. A falu közelé-ben vámszedőhely, és az akkor a faluig érő tó partján rév működött.

Birtokosai közt megtaláljuk a Nádasdy-, az Esterházy-, és a Széchenyi csa-ládot is.

A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A vízrendezések után visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették művelés alá, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, gyékényfonás stb... még a XX. században sem vesztettek jelentőségükből.

1710-ben a nagy pestisjárvány lakosainak egyharmadát elpusztította. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjaival díszített barokk szobrot ma is tisztelet övezi.
Sarród település története
A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított szobrot ma is tisztelet övezi

Temploma is ezekből az időkből származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban átépítették klasszicista stílusban.
Sarród település története

A 19. sz. közepétől megélénkülő gazdasági és kulturális életet a megépülő iskola és a sorra alakuló egyesületek is jelzik. A trianoni békeszerződés következményei azonban érzékenyen érintették a térséget azzal, hogy az évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokat elvágta és ellehetetlenítet-te az új határ. A falu elzártsága tovább fokozódott a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra alatt a vasfüggöny és a fokozott határőrizet miatt.

A faluban van az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgató-ság impozáns központi épülete a Kócsagvár. Büszkesége a településnek a nyaranta megrendezett "Ferenczi József" Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor. Sok látogatót vonz a 2006-ban megnyílt közösségi