A magyar operett ünnepe



A műfaj elkötelezettjei 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján A magyar operett napjává nyilvánították október 24-ét, a zeneszerző születésnapját. Ezen a napon halt meg a másik híres operettszerző, Lehár Ferenc.
A magyar operett klasszisai érdekes módon nem annyira itthon, mint inkább Bécsben alkottak, és érték el világraszóló sikereiket. A bécsi operett ezüstkorszakának is nevezik az 1900-1920 közti időszakot, amely két kiváló zeneszerzőnkhöz kötődik.
Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is élt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely meghozta számára a nemzetközi hírnevet. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába kényszerült menekülni. Nagy sikerű művei még a A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.
Lehárnak 1902-ben mutatták be az első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely rögvest világsiker lett. Igazi elismerésre azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) bemutatásával tett szert. Lehár családja német származású volt, ő maga azonban 12 éves koráig csak magyarul beszélt. Életének legnagyobb részét ő is az osztrák fővárosban (és rövid ideig Berlinben) töltötte, itt mutatták be nagysikerű operettjeit.

Puccini egyszer azt nyilatkozta, hogy ha Lehárt az operák világa érdekelte volna, akkor a legnagyobb ellenfele lett volna.

A Magyar Operett Napja alkalmából tavaly Kovács Zsuzsa életműdíjat kapott, Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig Bordás Barbara nyerte el. A szubrett szerepeket jutalmazó Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel Bódy Barbarát jutalmazták. Különdíjat kapott Horváth Erzsébet, aki a művészeti titkárságon hosszú évekig szolgálta az Operettszínházat.