Műemléki restaurálás

Az egykori középkori kolostorépületből viszonylag kevés részlet maradt meg, ezek a kolostor melletti, nagyrészt ma is álló, 1493 után épült templom emeletes sekrestyéjének épülettömbjétől délre és keletre kerültek elő. Ennek az épületnek, amelynek része lehetett egy központi udvar is, leginkább a templomhoz való kapcsolódását ismerjük. A kolostor a templom három nagy, csúcsíves ablaka alapján minden bizonnyal földszintes volt. A templom fala mellett futó kerengőfolyosó északi szakaszából nyílt egy kapu a templomba, amelynek kávája a kolostorfolyosón, kerete a templomban látható. Ide vezetett a templomra merőleges, ma már nem látható kerengőfolyosó is. Ettől északra található egy másik ajtó, amely a templomhajót a szentélytől elválasztó rekesztőépítmény – a középkorban használatos nevén lettner – megközelítésére szolgált. Emellett, a kerengőfolyosó északi szárnyának elején található befalazott ajtó a templom sekrestyéjébe nyílik. A felújítás során, az új lépcsőház kialakításakor megtalálták még a középkori templom egykori emeletes sekrestyéjének egyetlen megmaradt ablakát, amelyből a záradék nem maradt fenn, így nem tudni, hogy az félköríves, csúcsíves, vagy egyenes volt-e.

Az újkori, egyemeletes kolostor építése 1610 és 1614 között kezdődött, s minthogy 1644-ben itt tartották a rendi káptalant, a főbejáratot díszítő feliraton pedig az 1643-as évszám olvasható, a munkálatok ekkorra nagyjából befejeződtek. Az új épület alig használta fel a régi maradványait. A templomnak a kolostor felé nyíló gótikus ablakait ekkor befalazták. Ezeket 1956–1959 között Szakál Ernő tárta fel. A töredékekből kikövetkeztette a mérművek eredeti rajzát, amely alapján új mérműveket faragtak abban a reményben, hogy az ablakokat kibonthatják. A kibontásra csak most, a felújításkor került sor és az épület új könyvtárában látható kibontott ablakokban az ötven éve faragott mérműveket helyezték el.

A mai épület több építési periódus eredménye. Az építkezésben a Széchényi, az Eszterházy és a Csáky család mellett a rekatolizált Nádasdy Ferencnek volt döntő szerepe. A karmelita időkben, 1892-ben befalazott pálos bejárat párkánya felett vassal rögzített Nádasdy-Eszterházy címer kapott helyet.