A Hűségkutat a magyar kormány az 1921-es népszavazás 80. évfordulójára, 2001. december 14-én adományozta Sopronnak.
A két férfi- és egy nőalakot ábrázoló szo­bor­együttes talapzatán három évszám sejteti az idő múlását és idézi fel Sopron történelmének három jelentős szakaszát.

1277. István bíró, Sopron első név szerint ismert bírája bal kezében a város jelképes kulcsát tartja. Ő volt az, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, minek köszönhetően Sopron elnyerte a szabad királyi város rangot. 1273-ban Ottokár cseh király, egyben osztrák herceg be akart vonulni Sopronba, de az itteniek ezt megakadályozták. A hűségért nagy árat fizettek: az elöljárók csellel elrabolt, túszul fogva tartott gyerekeit – a soproniak döntésének következményeképp – feláldozták. 1277-ben IV. László magyar király ideérkezésekor a várost hűségéért szabad királyi város rangra emelte.

1921. Sopronyi Thurner Mihály, a város híres polgármestere szavazócédulát tart a kezében. 1918 és 1941 között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás előkészületeiben jelentős érdemeket szerzett. Beiktatásának kezdetétől hangoztatta: „Tisztségemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani.”

1989. A szabadságot jelképező nőalak az Európát évtizedeken át kettéosztó vasfüggöny egy darabját tartja kezében. Az 1989. augusztus 19-én rendezett Páneurópai Piknik jelképesnek szánt határnyitását kihasználva több száz, hazánkban nyaraló NDK-s polgár kelt itt át Ausztriába, majd onnan az NSZK-ba. Az itt elinduló eseménysorozat vezetett a berlini fal leomlásához és Németország újraegyesítéséhez. Így lett Sopron a világtörténelem részese 1989-ben.