100 éve végezték ki a hidegségi Szántó Róbertet és a nagycenki Fennesz Rezsőt a vörösterroristák a soproni temetőben.
Sopron környékén elterjedt, hogy az 1919. július 4-én kivégzett, akkor 21 éves Szántó Róbert főhadnagy volt Fennesz Rezsővel együtt az 1919-es vörösterror utolsó áldozata, ez azonban sajnos nem igaz. Váry Albert adatbázisa szerint ezután még 58 ember vesztette életét a brutális gyilkosságok, tömegbelövetések és az ellenforradalmi harcok során.

Szántó Róbertet és Fennesz Rezsőt mindenféle tárgyalás és ítélet nélkül, önhatalmúan létrehozott rögtönítélő bíróság „megbízása" alapján végezték ki a soproni Szent Mihály temetőben. A kivégzést elrendelő Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak „bűne" az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkről Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, ők is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját, Türk Károlyt, a jászkun huszárok kapitányát. Szántó Róbert és társa temetőbeli kivégzésének szemtanúi elmondása szerint először Fenneszt lőtték agyon. A hidegségi származású Szántó Róbert – aki a marosvásárhelyi katonai alreáliskola után a kismartoni és a mödlingi műszaki akadémiát is elvégezte, s az első világháború harcterein több kitüntetésben is részesült – féltérdre ereszkedve és halott társát karjaiban tartva tiltakozott, hogy szemét bekössék kivégzése előtt. Sőt, kigombolta még a zubbonyát is. A nagycenki Fennesz Rezső a Soproni Bencés Gimnázium növendéke volt, majd piarista novícius Vácott. Mint önkéntes vonult be a Soproni 76-os Gyalogezredhez, ahol tizedesi rendfokozatot ért el. Szamuely László közvetlenül a kivégzés után színházba ment.

A katolikus konvent díszsírhelyet adományozott azon a helyen, ahol a kivégzés történt, s a tragédia emlékére 1922-ben kétalakos szobrot állítottak a temetőben. Beszédes László szobrászművész alkotását nagyszabású emlékünnepség keretében avatták fel, Klebelsberg Kunó akkori belügyminiszter részvételével. A város nevében dr. Sopronyi-Thurner Mihály vette át a szobrot. Az emlékmű fő felirata: „Becsülettel a hazáért." Az emlékmű gránittáblája a következő írást őrizte: „A nemzeti ügy és keresztény erkölcs védelmére kelt nagycenki ellenforradalomnak a vörös uralom hóhérai által e helyen 1919. július 4-és kivégzett vértanúi ”

Az emlékmű azonban tüske volt a ’45 utáni városvezetés szemében. Hivatali utasításra 1948 októberében mintegy húsz embert vezényeltek ki, akik csákánnyal szétverték és kőtörmelékként teherautóval elszállították a kétalakos szobrot. A helyi kőfaragók becsületére legyen mondva, ők nem vállalták a szobor megsemmisítését. A módszerváltás óta emléktábla jelzi, mi is történt akkor a kommunista diktatúra idején.

forrás: http://www.nagycenkifuzetek.hu