A bazilika belülről
Az altemplomban több száz sírfülke található. Itt a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben helyezték el Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érsek síremlékét.

A ma látható katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte el 1822-ben, ő azt szerette volna, ha Esztergom újra az ország egyházi központjává válik. Ha belépünk a dómba, monumentális méretek nyűgöznek le minket .

Az oltárképet Michelangelo Grigoletti festette, ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írtak egy Esztergomi Misét 1856-ban, melyet Liszt Ferenc dirigált.

A templom baloldali kápolnáját eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készítették1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást. Amikor az új székesegyházat építették, Pach János építőmester beépítette az új főtemplomba, és megmentette ezzel az az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is, végakaratának megfelelően.


A liturgikus eszközök, melyet az egyházi szertartásokhoz használtak, általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre.

Székesegyházakban ezt az őrzőhelyet kincstárnak hívták.

Az Egyház a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be.

A múzeumi jelleget 1886-ban alakították ki, Simor János prímás kezdeményezésére, aki ezeket a műkincseket a látogatók számára megtekinthetővé tette.

A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, és ennek a testületnek köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét alkotja.

Az esztergomi Bazilika az ország legnagyobb temploma, aminek kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteménnyel is rendelkezik. Körülbelül 400 darab ötvöstárgy és textília látható állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti termeiben.

A XII-XIX. század között készített ötvöstárgyak között olyan remekművek találhatók, mint a Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg, a Suki-kehely, Szelepcsényi-úrmutató és a korona után Magyarország legértékesebb műtárgya, a Mátyás-kálvária is.

A kiállított textíliák között megtalálhatók a neves főpapok liturgikus ruházatai mellett, a koronázási klenódiumok, vagyis a király koronázásakor a szertartást végző főpap által használt kegyszerek is.