Középkori városfal

Déli városfal részlet - FertőrákosA Sopront körbeölelő településeken a földesúri és a kegyúri jogokat Sopron város gyakorolta. Egyetlen kivétel ez alól Rákos volt, amely a győri püspökség 1002-ben történt megalapításakor lett annak birtoka.
Fertőrákos egyutcás, orsós jellegű kiszélesedéssel kialakult település. A község első és legrégebbi települési magja a Fő utca alsó szakasza, amely a plébániatemplomtól a püspöki kastélyig terjed.

Az Árpád-házi királyok idejében a rákosi püspöki települést kőfal vette körül. Ezen belül helyezkedett el a püspöki kastély, a szervitorok házai és a vámház. A katonai biztonságért a püspöki kurátor felelt. Ő irányította a termelést, ő volt a település elöljárója, az igazságszolgáltatás őre. Később várnagynak, majd intézőnek, végül tiszttartónak nevezték.

Draskovich György bíboros 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, ezzel megszerezte Rákosnak a mezővárosi rangot. Ez a kiváltság megkövetelte, hogy a település fallal legyen megerősítve. A városfalak a XVI. századnál korábban épültek, de nem vették teljesen körbe Racust. Nyugatról a meredek domboldal és a Rák-patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a Fertő mocsara. Ezért csak délről és északról kellett a falakat megépíteni. A városfal által nyújtott biztonság vonzóvá tette a települést a szabadon költözködő jobbágyok számára. A keskeny parcellákon álló oromfalas lakóházaik közvetlenül az utca vonalán sorakoztak. Mögöttük, a telekhatár mentén egymás után épültek fel a gazdasági épületek, amelyek együtt egy védelmi vonalat adtak. A XVI. századból származó 4 méter magas, lőrésekkel épült falakat ma is láthatjuk a falu Fő utcáján. Az alsó városfal egy bástyatoronnyal egészül ki. A régi városfal által határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.