2.rész_Fertőrákos

A kastély délkeleti része alatt nagy pincék húzódnak, amelyek bejárata a kapualjból nyílik. A kastély pincéjéből alagút vezetett a patak alatt az erdőbe, amely mára beomlott. Az udvarban kapott helyet a lóistálló és cselédlak épülete, továbbá kisebb melléképületek.

Fertőrákosi Kastély pinceA kastély főhomlokzatát ma is a három nagy építkező püspök címere díszíti. Középen Keresztély Ágost összetett címere a kardinális kalappal. Balra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol babérkoszorúval a csőrében. Jobbra Zichy Ferenc címere: ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.

A kastély történetének néhány reprezentatív eseménye, uralkodói vendége:
Dóczy Orbán püspök 1481-től 1486-ig Hunyadi Mátyás pénzügyminisztere volt, aki a király osztrák háborúi idején sokat tartózkodott Fertőrákoson. Kastélyába meghívta a királyt, aki egy vadászaton is részt vett. Bécs elfoglalása után Dóczy Orbánt a megszállt terület püspökévé nevezte ki az uralkodó.

I. Lipót császár és király az 1681. évi soproni országgyűlés alkalmával itt találkozott Széchényi György püspökkel. Az esemény emlékére Zalka János püspök 1881-ben táblát helyezett el a kapualjban, amely restaurálva ma is olvasható.

1789-ben itt fejeződött be a soproni társas káptalan felállítása, és a kanonokok beiktatása. Ekkor Zichy Ferenc püspök a rákosi kastélyban fogadta Sopron egyházi és világi főméltóságait.

A XIX. század folyamán a kastély megőrizte korábbi beosztását és elrendezését, ugyanakkor Simor János győri püspök itt rendeztette be Magyarország első ismert üvegfestő műhelyét. Vezetésével Wilfing Józsefet, a soproni bencés gimnázium rajztanárát bízta meg. 1860 elején került sor az első próbaégetésre. Itt készültek a soproni Szent Mihály templom és az Orsolyita templom üvegablakai is. A műhely 1867-ig működött.