Hozzávalók:
45 dkg virágméz,
15 dkg cukor
5O dkg margarin
1 kg liszt (fele sima, fele rétes)
2 csom. sütőpor
3 db tojás
tetszés szerint fűszerek : fahéj ( 1-2 zacskóval, ízlés szerint), szegfűszeg ( 3-5 kiskanállal, ízlés szerint, kakaó ( 2 kiskanál) (de nem feltétlen szükséges), gyömbér (1 kiskanál) ( de nem feltétlen szükséges)
ehetséges fűszerek még ( én nem szoktam, de egyszer majd kipróbálom) : szegfűbors,ánizs, szárított narancshéj, vagy készen kapható mézeskalácsfűszer


Én így csinálom:

Felmelegítem (nem forralom) a margarint, mézet, cukrot, fűszereket, majd kihűtöm (fő az ésszerűség). Ráöntöm a tálban lévő egyebekre és fakanállal összedolgozom.

Lelkesebb mézeskalács készítők ezt a műveletet kézzel végzik. Ilyenkor a tészta reménytelenül a kezükre ragad, szinte levakarhatatlanul. Keserves helyzetükben, tekintetüket az égre emelve Szent Ambrushoz, a mézeskalácsosok védőszentjéhez fohászkodnak.
Sokan hiszik, hogy ez segít, s addig gyúrják, dagasztják a tésztát, amíg az egyszer csak lejön a kezükről.

De mivel én sem Szent Ambrus csodatévő erejében nem hiszek, sem elég erőm és időm nincs ilyen lelkes műveletekre, maradok a fakanálnál. Ugyanis tapasztalatom szerint ugyanazt az eredményt érjük el, kevesebb fáradsággal és rövidebb idő alatt. Szerintem ez a 2OOO-dik évbe lépett, agyonterhelt háziasszonyoknak a karácsonyi készülődések és rohammunkák idején nem elhanyagolható szempont. De ki-ki válassza a neki megfelelőbbet.
Szóval, ha összeállt (így, vagy úgy) a tésztánk, ami a fakanállal kevergetés után még nagyon puha, tegyük hideg helyre egy éjszakát pihenni. Én este szoktam összeállítani, és másnap délután kezdem a sütését, tehát pihenhet kb. 2O órát. Addigra szépen formázható tészta lesz belőle. ( Hála Szent Ambrusnak !?)
Sütés:

Két részre szoktam venni, és jól átgyúrom. Lisztezett deszkán kinyújtom és lehet a formákat készíteni. Nem kell túl vékonyra nyújtani, én kb. fél centisre szoktam.
Gyorsan sül, oda kell rá figyelni. A tepsiből még melegen ki kell venni. Ilyenkor még puha, de ahogy hűl ki, meg fog keményedni.(Nem kell megijedni, meg van a módja, hogy lesz újra puha.) Van aki még forrón, ahogy kiveszi megkeni tojássárgájával, attól fényes lesz. Én nem szoktam.
Díszítés:

Lehet még a nyers tésztába nyomkodni különféle magokat pl. dió, mogyoró, napraforgó, szezámmag, stb.

Cukormázzal szép mintákat írhatunk a kalácsra, egyéni tetszés szerint. A cukormázat úgy készítjük, hogy egy tojás fehérjéjét jól felverünk, és fokozatosan adagolunk hozzá 20 dkg átszitált, nagyon apró porcukrot.

Ha keveset teszünk bele, akkor könnyen és túl gyorsan folyik ki a zacskóból és nagyon nehéz lesz mintákat rajzolni. Ha elég sűrű a masszánk, akkor viszont hamar rászárad a kalácsra, és nem kenődik el. Lehet színezni is, csoda jól mutat.

forrás_Szívvel_Szívesen