Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.

A költő életének pápai vonatkozását Kerecsényi Zoltán kutatta fel és foglalta össze a Jókai-füzetek sorozatban megjelent kötetben „Már itt kuksolok” címmel.

A költő születésének 80. évfordulójára az Új Horizont 2005/4. számában jelent meg a Születésnapra című interjúfüzér Véghelyi Balázs szerkesztésében. A költővel kapcsolatos emlékeikről, gondolataikról vallanak benne: Berek Kati színművész, Gömöri György, Lászlóffy Aladár, Utassy József, Vári Fábián László költők, Kovács Sándor Iván és Alexander Gjurov irodalomtörténészek, Jadranka Damjanov és Kjoszeva Szvetla műfordítók, Sára Sándor filmrendező, Orosz János, Páll Lajos és Vígh Tamás képzőművészek, Györe Zoltán, Kocsár Miklós, Orbán György és Tóth Péter zeneszerzők, ifj. Csoóri Sándor népzenész, valamint Pozsgay Imre politikus, egyetemi tanár. Az interjúfüzérből különnyomat is készült és belekerült Véghelyi Balázs: A megíratlan és a megírt idők c. könyvébe (Hungarovox Kiadó, Bp., 2007) is.

2008. július 1-jén Pápán emléktáblát avatott a Nagy László Kör a Kossuth-díjas költő tiszteletére. A pápai egykori római katolikus fiúiskola épületének (ma Szent Anna Óvoda) Zimmermann utcai főhomlokzatán felszentelt alkotás Tirnován Ari Vid erdélyi származású művész alkotása, egy ruskicai fehér márvány lapra felhelyezett portré-dombormű.

"Nagy Lacinak különös fénye volt. Az arcának, a tekintetének, a mosolygásának, a mozdulatainak. Ezt a fényt a feje feletti glória adta, aranyozta be vele lényét. Mint a szentekét. Mert Nagy László szent ember volt. Egyetlen mindmáig, akinek a nevét az írószövetségi választólapon szavazáskor nem húzta át senki. Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…" (Végh Antal)

Az emléktábla avatásán részt vettek a költő tiszteletére alakult egyesületek, a pápai Nagy László Kör, a pápai Nagy László Iskolai Alapítvány, s Pápa város vezetői is.

Díjai:
József Attila-díj (1950, 1953, 1955)
Kossuth-díj (1966)
Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál aranykoszorúja (1968)
Botev-díj (1976)
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.