Vízkereszt, a napkeleti bölcsek ünnepe
A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy három királyok, a napkeleti bölcsek ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.

A karácsonynál régebbi ünnep
A magyar vízkereszt a víz megszentelésének szertartásából származik. Ez az ünnep a karácsonynál régibb és a karácsonynak a IV. század vége felé történt általánosabb elterjedése előtt azt is magában foglalta.

Három jelentést tartalmaz
A karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

A három királyok ünneplése
Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb és legszínesebb jelentése a három királyok (a napkeleti bölcsek) érkezésének ünneplése. Ők Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának.

Mágusoknak nevezik őket
Az evangélium mágusoknak (olyan tudósoknak, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak) nevezi őket, innen a napkeleti bölcsek elnevezés.

Ünnepi népszokások
Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirály járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

A nagyböjt kezdete
A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang ünnepi időszaka.