A név eredete

Az elnevezés a magyar nyelvben, a történelmi magyar hitvilág hagyománya nyomán különvált a legtöbb európai nyelv használati gyakorlatától, amikor Szent Gellért fehérvári beszédében Boldogasszonynak nevezte Szűz Máriát: A XVI. század elejétől a Szent Gellért legendájában olvashatjuk a Karthauzi Névtelen feljegyzéseiből: « És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák ». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.)[1][2] Itt meg kell különböztetnünk a név eredtét, illetve az ünnep nevének jelentését. Azaz nem tévesztendő össze a Boldogasszony a Nagyboldogasszonnyal. Míg az előbbi Szűz Máriát jelenti emberi minőségben, az utóbbi feltámadt minőségben.
A Boldogasszony név eredete, kútforrása - minden magyar pogány istennő elmélettel ellentétben[3], mely azonossá teszi az ősi magyar hitvilág istennőjének, a Boldogasszonynak a nevével - a Bibliában található:
"Boldog a méh mely hordozott téged, és az emlő amely táplált." Egy asszony kiáltott fel a tömegből Lukács evangélista szerint, amikor Jézus tanított. Jelentős mondattá válhatott ez a keresztény hitoktatásban, amit abból érthetünk meg leginkább, amit Jézus válaszolt erre: "És milyen boldogabbak azok, akik Isten szavát hallgatják, és meg is tartják azokat." Ebből származik a katolikus egyház Szűz Máriá-s lelkülete.
Tehát a Boldog méh és emlő ugyan Szűz Mária emberi életére utal, de katolikus tanítás szerint a Szent Szűz boldogsága a mennybevételével történt meg igazán, ezért a neve Nagyboldogasszony lett - azaz a mennyországba lépő Szűz Mária új neve, és ünnepe.
Bár latinul az esemény elnevezése dormito sanctae Mariae (Szent Szűz elalvása), vagy pausatio – azaz elpihenés, elszenderedés – Magyarországon mégsem honosodott meg ebben a formában. A VIII. századtól Assumptio beatae Mariae virginis, míg később Magyarországon a „Nagyboldogasszony ünnepe” elnevezés terjedt el, és alakult ki Mária magyarországi kultusza.
Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosodótt Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is.