A harangjátékot Aszódi Pál játssza a felvételen. Zene: a bányászhimnusz xilofonon és a Tatabányai Bányász Zenekar előadásában.
.............................................................................................................
Nemzeti énekünk:Bányász himnusz


Szerencse fel, szerencse le
Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete,
Váratlan vész rohanja meg, mint bérctetõt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én, bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem, ki szívében bányász legyen.

Kökény szemû bányász kislány, szívemben csak bányászkodjál!
Kincsekben osztozom velem, s e kincs a tiszta szerelem.
Borulj reám, szép kedvesem, mert nem lehetsz mindig velem.
Az akna hív, Isten veled, de itt hagyom szerelmemet.

Az én igaz szívem helyén, hû szívedet viszem el én,
Megõriz majd az engemet, bányász kislány, Isten veled!
Ne félj, ne sírj, nincs ok, miért, gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda.

Nincsen madár, lomb se fakad, ott a nehéz sziklák alatt,
Mégis a szív úgy feldobog, a csille száll, a mécs lobog.
Örök homály, vad éjszaka, mégis közel az ég oda.
Csillog a mécs, sugárt lövell, Szerencse fel! Szerencse fel!

Van itt alant örök tavasz, a bányásznak hû szíve az.
Nem hervadó a kikelet, benne a virága szeretet.
Te szép virág, bányász kislány, érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyg, nem hervad el, Szerencse fel! Szerencse fel!

Ha majd nyugszunk mélyen alant, nem lesz nekünk nehéz a hant,
Anyánk a föld majd átölel, Szerencse fel! Szerencse fel!

Ha majd egykor a föld ölébe' végóránkat éljük,
Isten kezébe' életünk, s Õ megsegít, reméljük.
Te kisleány, ne bánkódjál, bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel, Szerencse fel! Szerencse fel!
==============================================