Meghalt Sztankay István, a nemzet színésze
Sztankay Istvánt életének 79. évében hosszú betegség után, családja körében érte a halál
Sztankay István, a Nemzet Színésze Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész volt.

Édesapja – a Nemzeti Színház honlapja szerint – görög katolikus pap volt. Gyermekkorában a Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt. Fiatalon labdarúgó-karrierről álmodott, de 18 évesen rá kellett jönnie, hogy hiába véd jól, a kapus posztjához nem nőtt elég magasra.

Mielőtt felvették volna a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (háromszor felvételizett), segédkántorként, kifutófiúként, a metróépítkezésen csillésként és anyagmozgatóként dolgozott. Harmadik felvételijén, 1957-ben arra a kérdésre, hogy mi az édesapja, azt felelte, hogy pásztor. Persze később kiszedték belőle, hogy lelkipásztor, ennek ellenére fölvették. 1961-ben diplomázott, és Miskolcra szerződött.

Gazdag életpálya
Jászai Mari - díj (1966,1974)
Farkas - Ratkó - díj (1967)
SZOT- díj (1970)
Érdemes művész (1978)
Erzsébet - díj (1992)
József Attila - gyűrű (1994)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata (1997)
Kossuth - díj (1998)
A József Attila színház Nívódíja (2003)
A József Attila színház örökös tagja (2006)
A Nemzet Színésze (2012)
1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után 1991-től nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház tagja volt, és örökös tag.

Sztankay, a hang

Egyénisége, sajátos orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesül. Emlékezetes alakításai közé tartozik Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Viktor (Zorin: Varsói melódia), Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente), Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom), Kálvin János (Sütő András: Csillag a máglyán), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja).

A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is.

Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdalban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?. A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának.

Kellemes, férfias hangja miatt szívesen foglalkoztatták a szinkronstúdiók is, ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja. Rendezőként is kipróbálta magát, színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot.