Az Új utca, nevével ellentétben - Sopron egyik legrégebbi utcája. Eredetileg Zsidó utcának nevezték, hiszen 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le. Ők építették az első lakóházakat az utcában és a 14. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát.

A gótikus épület a vallási törvényeknek megfelelően az utca vonalától egy házhellyel beljebb épült. Az így szabadon maradt telket bíráskodásra, a keresztényekkel való kereskedésre használták. A zsinagóga előtt balra József zsidó háza állt, jobbra pedig ispotályt (kórházat) létesítettek.

Az Ózsinagóga hármas tagolása is megfelel a zsidó vallás törvényeinek: középpontjában ott a férfizsinagóga vagy tóraterem. A férfizsinagóga keleti falába mélyed az Áron-fülke, ahol a tóratekercseket őrizték. Középpontjában emelkedik hatszögű alapon a tóraolvasó asztal.

A tóraterembe nők csak egyszer léphettek életük során: házasságkötésük alkalmával. Egyébként a külön bejárattal ellátott asszonyzsinagógából, keskeny ablakréseken át követhették a férfiak termében zajló eseményeket.

A zsinagóga harmadik fontos része a rituális fürdő. Bár a mózesi törvények folyó vízben való alámerülést írtak elő, itt egy kút természetes vize töltötte be ezt a szerepet.

A zsinagóga a zsidók 1526-os kiűzése után elvesztette szerepét, elé lakóházat emeletek. Az 1960-as évek végén került sor az épület feltárására, műemléki helyreállítására. Különleges értéket jelent az Ózsinagóga, hiszen Európa szerte csak három középkori zsinagóga ismert, ahol a hármas tagolás eredeti formában maradt fenn. Ma múzeumként látogatható.