Illyés Gyula - diákkorától kezdődően - boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezi; itt áll Ozorai Pipo - Illyés versében Pipo di Ozora- itáliai mesteremberekkel emeltetett vára, a nagy kocsma, fogadójában lépett fel először Petőfi. 1848-ban a "sármelléki törpe Thermopilé" a tanúja a Róth és Philipovich csapatait megfutamító huszárok cselének. (Illyés Gyula: Ozorai példa). A diák a hegyi temető néhány keresztjéről családja nevét olvashatja le. Vár alatt, az iskola előtt a Cinca patak hídját családja készítette. A Szentháromság tér látomása Párizsban, a Notre Dame előtti téren is emlékezetébe villan.
"A bolygón, mely lánggal égve
s szabott köréből ki-kitérve
rohant a hideg űrön át,
rajta van Ozora
várdombja, temploma."

1935 júniusában naponta teszi meg a kántortanítói rokon Hadfy Béla lakása és présháza-pincéje közötti utat. Tükörcsősön a pince hűvösében születtek az ozorai versek, a Puszták népe egyes fejezetei is itt íródtak. Petőfi-je utószavának datálása is Gyánt-Ozora, 1936. 1944-ben amikor "rangrejtve" bujkálni kell, menedéket - ha rövid időre is - újra csak itt talál, itt várják hű arcok, "segítő magyarok".
"Keres az ország, morcos mostohám,
De mi baj érhet engem Ozorán?
És Fürgeden és Gyánton, a pusztákon?
Mely óceánom volt, szigetvilágom..."

Jelentős esemény volt község életében 1985. október 31., ekkor vette fel az iskola, az országban elsőként, Illyés Gyula nevét. Nem szorul bizonyításra, annak nevét őrizni, "aki verseiben átölelte az egész európai világot Párizstól Moszkváig, de sohasem felejtette el a Siót és Ozorát", annak szellemét, gondolatiságát, tartalmi hagyatékát méltóképp ápolni- nem kis feladat. (Gulyás Gyula: Illyés szobor, Mártírok utca, Országos versmondó versenyek döntői, Illyés emlékkiállítás, Vármúzeum, tervben: Illyés Gyula emlékház.)