A püspök a pápaság jövőjével kapcsolatos látomást 1139-ben Rómában kapta, amikor küldöttségben járt II. Ince pápánál. Feljegyzése a pápai levéltárba került, és csak több mint 400 évvel később, 1595-ben jelent meg először nyomtatásban. Emiatt elvileg nem zárható ki, hogy a lista első felét (70 pápa uralkodott a kézirat megjelenéséig) utólag valamilyen módon megváltoztatták. Az 1595 után megválasztott egyházfők jellemzése kapcsán azonban kizárható bármiféle csalás. A mottók szigorú sorrendben szerepelnek a listán, így egyértelmű, hogy az egyes jellemzések melyik pápára vonatkoznak.

Ignis ardens [’égő tűz’]: X. Piust (1903–14) a modern kor legmisztikusabb pápájának tartják, aki maga is többször átélt látomásokat. Ezekben – Malakiáshoz hasonlóan – tűzzel égő városként látta Rómát. Emellett X. Pius címerében is szerepel egy fényes csillag.
Religio depopulata [’elnéptelenedett vallás’]: XV. Benedek (1914–22) uralkodása alatt az ókori üldözések óta a legsúlyosabb veszteség érte a kereszténységet. Az első világháború emberveszteségei mellett a bolsevik forradalom – Lenin és Sztálin vezetésével – kíméletlen háborút hirdetett a vallás ellen. Az üldözés nyomán egy évtized alatt világméretekben mintegy 200 millió ember fordult el a kereszténységtől.

Fides intrepida [’lelkes/buzgó/rettenthetetlen hit’] XI. Pius (1922–39) a katolikus egyház modern kori megmentőjének bizonyult. A lateráni szerződéssel újra világi hatalomhoz juttatta a pápaságot és a Németországgal kötött konkordátuma is védelmet jelentett az egyház számára a nácizmus első időszakában.

Paſtor angelicus [’angyali pásztor’]: XII. Pius (1939–58) szintén számos misztikus élményt élt át, és maga is hitt abban, hogy Malakiás mottója rá vonatkozik. Pastor Angelicus címmel a második világháború alatt dokumentumfilmet készíttetett magáról. Bár a vészkorszak alatt a nyilvánosság előtt hallgatott, katolikus történészek szerint titokban sok zsidót mentett meg a pusztulástól.

Paſtor & nauta [’pásztor és hajós’]: XXIII. János (1958–63) megválasztása előtt a leghíresebb kikötőváros, Velence pátriárkája volt. Ő hívta össze az egyháztörténeti jelentőségű második vatikáni zsinatot.

Flos florum [’virágok virága’]: VI. Pál (1963–78) címerét három francia mintájú liliom díszítette. Korábban egyetlen pápa sem használta ezt a jelképet, amely a francia monarchia hagyományos szimbóluma. A jelkép francia elnevezése (fleurs-de-lis) szó szerint azt jelenti, hogy a liliomok virága.

De medietate lunæ [’a Hold közepéről’ / ’a Hold középső fázisából’ / ’a félholdról’]: I. János Pál (1978) a legrövidebb ideig uralkodó pápaként egy holdciklusnyi időt, 33 napot töltött a trónon. Megválasztása napján pontosan félhold volt. Albino Luciani az olasz Belluno egyházmegyében született (Luno latinul holdat jelent).