Technikailag a Plane Crazy volt a Disney Cartoon első Mickey Mouse-rajzfilmje: 1928 májusában mutatták be, de csak utólag készítették el hozzá a hangokat. A szintén 28-as Steamboat Willie-ben viszont már maga Disney fütyörészett és cincogott Miki hangján. A tíz számmal nagyobb cipőt hordó egér ekkor még egy mindenkivel szemétkedő, gonosz kis rágcsáló volt, aki skótdudának használja a libát, és tangóharmonikának az anyakocát. Fura szokásai ellenére Miki egér azonnal közönségkedvenc lett. Disney 1932-ben egy speciális Oscar-díjat kapott a megalkotásáért, és még ugyanebben az évben átvehetett egy másik szobrot a mozgókép-történelem első Technicolor animációs filmjéért, a Flovers and Trees-ért. Disney azonban nem elégedett meg ennyivel: 1934-ben bejelentette, hogy elkészíti a világ első egészestés, színes animációs filmjét.
Hollywoodban mindenki bolondnak tartotta Walt Disney-t, amiért 1,5 millió dollárt költött egy rajzolt Grimm-mesére (a grandiózus Elfújta a szél költségvetése 3,9 millió volt), a Hófehérke és a hét törpe sikere viszont utólag őt igazolta: csak 1938-ban nyolcmillió dollárt kaszált (azóta 184,9-et), és a tiszteletbeli Oscar-díj mellé hét kis aranyszobrot is nyert. A keményen melózó törpék divatot teremtettek a kötelező Disney-dalbetétekkel, de a túlcsorduló vidámságot szerencsére jól ellensúlyozzák a horrorisztikus elemek. A gonosz királynő vára akár a 30-as évek Drakula-filmjeiben is megállná a helyét díszletként: mindenhol koponyák vicsorognak, és külön polcon sorakoznak a fekete mágia kódexei.
A 30-as évektől Walt Disney és csapata egyre több új szereplőt találtak ki a két egér, Miki és Minnie mellé, akik később önálló rajzfilmeket kaptak. Plútó kutya 1930-ban, a szerencsétlen Goofy 1932-ben, a matrózblúzos Donald pedig 1934-ben született meg. Utóbbi figura haditengerész múltja miatt különösen alkalmas volt arra, hogy a második világháború alatt propaganda célokra használja a stúdió: 1942-ben Donald jó hazafiként a rajzfilmhősök közül elsőként jelentkezett az amerikai hadseregbe. Wartime Donald címmel öt egybefüggő kisfilmben járta végig a japán frontot, de egy álomjelenet erejéig, elrettentő példaként a náci hadigépezet szolgálatába is beállt (az 1942-es Der Führer's Face című epizód 43-ban újabb Oscarral bővítette Walt Disney díjgyűjteményét).