A Kapuvári Gazdasági Vasút története

Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg.

A kezdetek

Az 1861-ben bérbe adott kapuvári uradalom bérlõi 1864-ben Berg Gusztávot, az Osztrák Államvasút Társaság bányaügyi referensét kérték fel a bérgazdaság vezetésére, aki a bányavasutak kiváló ismerõje, építõje volt. A bérlõk a cukorrépa termesztésében látták a termõhelynek megfelelõ nagyobb hozam elérését. A tájban nem volt ismeretlen a cukorrépa termesztése, ugyanis 1848-ig Eszterházán, 1866-ig Lébényben folyt feldolgozás. Megszûntükkel a legközelebbi cukorgyár Nagycenken volt, de az oda történõ szállítás a nagy távolság miatt vasút hiányában lehetetlen volt.

Berg Gusztáv 1867-ben felvetette a Gyõrbõl Nagycenkig vezetõ vasútvonal megépítését. Végül Batthyány Géza földbirtokosnak egy német bankárt sikerült rávennie a Gyõr-Sopron közötti pálya megépíttetésére, ami 1875-re el is készült.

1878-ban a kapuvári GySEV-rakodóra alapozva megkezdték a répa termesztését. Az India - Öntés - Földvármajor környéki öntéstalajok kiváló termést hoztak, de kiderült, hogy a nagy tömegû répát az õszi, felázott utakon szinte lehetetlen lovasszekerekkel beszállítani a kapuvári rakodóra. Berg Gusztáv elsõként az öntésmajori, fejlesztés alatt álló gazdasági épületek belsõ szállításainak megoldására terveztetett és építtetett vasutat Neró Albert mérnökkel.